Részemről nagy várakozás és vágyakozás előzte meg a pünkösdi hosszú hétvége eseményeit.A Dirtparkba már évek óta el szeretnék jutni. Idén a banda egy része májusban megvetette a lábát Komlón, a visszatérés nem váratott magára sokáig, én is csatlakoztam és június 7-8-9-ét a Mecsek ölelésében töltöttük. 

Szombat kora reggeli indulással terveztünk, ez kisebb nagyobb sikerrel sikerült is. Kicsit aggódtunk útközben a meleg miatt, a hőmérő 30ºC körüli hőmérsékletet mutatott és ilyenkor az ember valami vízpartra vágyik. Az utazás sokat fantáziálgatva telt néhány megállóval kényelmesen :) Menetidő: 6óra

A szállást a Menedzser Úr alias Tibi a Gadányi vendégházba intézte. A vendéglátók rugalmasak és nagyon korrektek. Egy éjszaka 3000ft és a pályától kb. 500 m-re van. Gyönyörű a környezet, jók a szobák, ha kell, klíma is van. Karaoke bár, Magyarszékről estére 2 személyes bőséges csárdatál kiszállítva 2000ft per fő hazai szilvapálinkával.

A lényeg, amiért jöttünk, a Park, a Dirtpark, a Földi Mennyország :) 40 hektár, 4 pálya (Nagy Mx pálya, kis MX pálya SX, EC vagy XC vagy Enduro, azaz sok!). A környezet már magában megérne egy kirándulást. Pécs, Orfű 20 perc autóval. A pálya tulaja Hoffmann Balázs rendkívül szimpatikus és közvetlen figura. Gondolkodásmódja hála Istennek nem magyarországi mércével mérhető. A pályahasználati díj 3000ft. Ebben az összes pálya használati "jogát" megfizeti az ember, ami szerintem korrekt. 

Sokan járnak külföldről ide motorozni, de magyarok viszonylag kevesen. Nem értem miért. Ilyen élményt pedig nem nyújt semelyik pálya Magyarországon az biztos! A szolgáltatások köre egyre bővül, Balázs folyamatosan ügyködik valamin. A terület folyamatosan karban tartott, pedig a 40 hektárt már magában folyamatosan kaszálni sem lehet piskóta. A depó mellett van egy épület, ahol az iroda mellett kulturált férfi, női wc, zuhanyzó, mosogató található. Innen pár lépésre az illetékesek a beach feelinget is átélhetik, Balázs egy medencével, napozóágyakkal, napernyőkkel készül a kísérőknek és a pihenni vágyó motorosoknak. Nemsokára lesz büfé, motormosó, tervben van a locsolórendszer kiépítése amihez egy kis tó már kialakításra került a domboldalban. A fás-ligetes terület miatt könnyen lehet árnyékot találni. A mostani hőség miatt ez elengedhetetlen volt. Mi egy almafa mellett telepedtünk le.

MX pálya: Már az érdekes a nyírségi gyereknek, hogy egy viszonylag meredek kaptató vezet fel a pályára , de a nagy szintkülönbségek az egész nyomvonalra jellemzőek. A talaj agyag, nyáron ilyenkor kiszárad és kemény, tehát így kell készülni. A nyomvonalon 15 akadály van. Látszik hogy amerikaiak alakították ki az alapokat, mert valahogy így tudom elképzelni az igazi "wide open" érzést ami az USA-beli mx pályákon készült videókat jellemzi. Nagy felfelék-meredek kaptatók, nagy lefelék és néhány igazán beteg ugró. De Balázs az olyan karalábétolvajokra is gondolt, mint én: rövidebbet is lehet ugrani, hiszen a nagy akadályoknak 2 érkezője van. A legnagyobb gátat az ember magának állítja fel, mert a helyszínen a távolságok és a már említett szintkülönbségektől én pl. hajlamos voltam berosálni, de ha van egy kis segítség (köszi Tibi, Gabi, Szasza!) akkor könnyebben rá lehet érezni a ritmusára, aztán pedig alig akarsz lejönni. Az ugrók egy része olyan, amit mi úgy hívunk: lyukas, tehát elugró és érkező között nincs feltöltve az ugrató földdel. Ezekkel nincs nagy gond, de lefele a gravitáció miatt az ugrás közben gyorsulsz, felfele pedig lassulsz talán ezért komplikáltabb belőni a sebességet. A stepup 30 többek között ezért sem gyerekjáték. Csabi nagyon szeretett volna  a monster jump klub tagja lenni, ezért bepróbálta. Erről csak annyit hogy Juditot kéne megkérdezni mennyire sikerült a stepup30 próba:) Minden esetre kibuliztunk neki egy fél matricát Balázstól. Koncentrálni folyamatosan kell, de nagyon addiktív :)  Nem egy kezdő pálya az biztos, de ha én meg tudtam oldani, akkor sokan. A kis mx pálya a nagy fényében eltörpül, de szerintem sokat megadnánk érte, hogy olyan pályánk legyen otthon. Lehet itt érdemes kezdeni, hogy az ember ráhangolódjon a helyre. Nyomvonala egyszerűbb, bár most rövidebb mint az eredeti mert az xc miatt változott, de mint megtudtuk nem fog így maradni sokáig. Az SX pálya nekem nem való, oda tudás kell, más műfaj, engem annyira nem is vonz, nézni elég, kívülről gyönyörű. Csabi, Gabi próbálták, majd nyilatkoznak róla ők, ha akarnak én csak végiggurultam rajta. EC/XC pályára nem is mentem rá, csak kívülről pillantottam rá. Érdemes kipróbálni azokat is akiket az érdekel.

Szombaton, vasárnap és hétfőn is motoroztunk. Én naponta talán 3-4szer mentem fel a pályára és 4üzemóra futott a motorba. Egy-egy napot tekintve nem fárasztottam le magamat, hogy fejben egyben maradjak, de bemenetelenként szerintem egyszer-egyszer megvolt a fél óra, tehát nagyon csalóka. Vasárnap a többiek délután egy kis kiruccanásra mentek, hétfőn reggel már pakolással telt az idő. A szállás elhagyása után 10 körül már húztuk a gázt, 2körül pedig elindultunk hazafelé. Az út lassan telt, mert talán mindenki maradni akart volna még egy kicsit. Magam nevében összefoglalva kellőképpen kimotoroztam magam és megfogadtam, hogy erre a helyre minden évben legalább egyszer visszatérek. Ha közelebb lenne nyilván többször is, de mindenkit arra buzdítok próbálja ki, csalódni biztosan nem fog a komplexumban.

Hoffmann Balázsnak hatalmas tisztelet, hogy ezt ebben az országban ilyen színvonalon létrehozta és kívánom, hogy a további tervei is valóra váljanak.

További képek az alábbi galériában:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.